Jeep fejleszt�sek.

 M�r a jeep kigondol�s�nak ideje alatt felmer�ltek k�l�nb�z� elk�pzel�sek, tervek, az alkalmazhat�s�g�nak kisz�les�t�se c�lj�b�l. Vegy�k sorj�ban ezeket a jeep "oldalhajt�sokat".

 1. 4 ker�k korm�nyz�s� jeep: M�r a verseny ki�r�s felt�tele volt 8db 4 ker�k korm�nyz�s� j�rm� lesz�ll�t�sa. B�r ezek a v�ltozatok elk�sz�ltek, sorozatgy�rt�sra, rendszeres�t�s�kre nem ker�lt sor. Gondolom az el��ll�t�si k�lts�ge, szerkezeti bonyolults�ga, karbantart�si ig�nye, �s a haszn�lat sor�n jelentkez� el�ny jelent�s�ge nem esett egybe az elv�r�sokkal.

 2. Ford GPA "Seep" ( Amphibian=K�t�lt� ): A  US Army  l�tva a jeep siker t�rt�net�t, kibocs�tott egy versenyp�ly�zatot, egy k�t�lt� sz�ll�t� �s felder�t� j�rm� fejleszt�s�re. Elv�r�sok: 4 szem�ly sz�ll�t�sa, sebess�ge sz�razf�ld�n 60 mph legyen �s tudjon �szni tengeren �s alkalmas legyen foly�kon val� �tkel�sre. Pearl Harbour megt�mad�sa ut�n a Marmon Herrington of Indianapolis az �sszker�k hajt�s specialist�ja sz�vetkezve a  Sparkman and Stephens of New York haj��p�t� c�ggel, kifejlesztettek egy k�t�lt�t, 3db Willys MA felhaszn�l�s�val. 1941 december�ben a Ford is neki fogott a tervez�snek a GP-t haszn�lva alapul. 1942 febru�r 2-ra le is sz�ll�totta az els� modellt a Nemzetv�delmi Kutat� Bizotts�gnak, majd m�rcius v�ge fel� �jabb k�t protot�pust a Quatermaster Corps Motor Transport Division F�n�ks�g�nek, amit m�r az �jabb Ford GPW-re �p�tettek. A Marmon-Herrington m�rciusig m�g nem tudta bemutatni a saj�t protot�pus�t a QMC-4-et. A Seep minden t�ren fel�lm�lta a QMC-4-et. Ezut�n a Q.M.C.M.T.D. f�n�ke sz�ban (!) megb�zta a Fordot a sorozatgy�rt�s megkezd�s�re. Az �j jeep a Ford GPA �s a Seep (Sea-going jeep) nevet kapta. Sajnos a fejleszt�sek �s a tesztel�sek nem voltak olyan alaposak, mint amilyennek lenni�k kellett volna. Legink�bb csak sz�m�t�sokra alapoztak �s k�s�bb ennek a "siets�gnek" meg is lett a k�vetkezm�nye a haszn�lat sor�n. A k�sz j�rm� 30%-kal nehezebb lett �s a motor teljes�tm�nye m�r nem volt elegend� hozz�. Tov�bb� nagyon kicsi lett a sz�ll�t�sra szabad hely. Mindezek ellen�re a Ford 1942 szeptember�ben elkezdte a sorozatgy�rt�st. Az els� darab 1942 okt�ber�ben g�rd�lt le a szalagr�l, az utols� 1943 m�jus 10-�n. Az �sszes legy�rtott darabsz�m: 12,785 db vagy 12,788 db ez att�l f�gg melyik adat forr�snak hisz�nk.

A korai gy�rtm�nyoknak m�g s�ma volt az oldala �s az utast�r oldalemeze. Ezeket k�s�bb meger�s�tett�k hosszanti, bepr�selt bord�kkal. K�sz�lt 2 �s 5 szem�lyes v�ltozatban, de v�g�l az �t szem�lyes lett rendszeres�tve. El volt l�tva cs�rl�vel, ami a motort�l kapta a meghajt�st. Az �l�seket ment�p�rnak�nt is lehetett haszn�lni.

A legt�bb Seep-et Eur�p�ba sz�ll�tott�k, ahol a legnagyobb sz�ks�g volt r�juk. Azonban hamar kider�lt, hogy nem v�lt be marad�ktalanul a csatamez�k�n. Ez nem meglep�, mert a harcol� katon�k v�lem�ny�t senki sem k�rte ki a fejleszt�s alatt. Sz�razf�ld�n lass� �s borul�kony volt, terepj�r�k�pess�ge meg nagyon lecs�kkent az �sz�test form�ja, a nagyobb s�ly �s az alacsony motor teljes�tm�ny miatt. A v�zben szint�n lass� volt �s nagyon kev�s volt a hely benne. Tov�bb� partot �r�skor megfelel�en lapos partszakaszt kellett tal�lni, ahol ki tudott kapaszkodni. 30�-35�-n�l nem lehetett t�bb a part meredeks�ge. Az eur�pai foly�kn�l ez kev�s helyen tal�lhat� meg. A Lend-Lease keret�ben, nagyon sok GPA-t kapott a Szovjetuni�, ahol viszont j�l bev�lt, tal�n mert az ottani foly�k partjai sokkal lank�sabbak. Le is m�solt�k, GAZ 64-es t�pus jelz�ssel.

M�szaki adatok: Hossza:4623 mm, sz�less�ge:1626 mm, magass�ga:1753 mm, s�lya:1,647 kg,

teljes sebess�g sz�razf�ld�n: 96 km/h, v�zen:11.2 km/h, sz�ll�that� szem�lyek sz�ma: 5 f� 

 3. T 25 P�nc�lozott jeep, scout car: A jeep kigondol�sakor nyilv�nval� volt, hogy ha a frontvonalon haszn�lj�k akkor sz�ks�ges lesz a benne �l�k fokozottabb v�delme. A Smart Co. volt az els� aki ezzel a probl�m�val foglalkozott. Akkoriban ez a c�g volt az USA vezet� p�nc�lozott sz�ll�t�j�rm� �s szem�lyg�pkocsi gy�rt�ja. Az els� p�nc�lozott jeep alapja egy Wilys MA volt, amit 1941 november�ben sz�ll�tott le Aberdeenbe a pr�ba p�ly�ra. A teszt csal�d�st keltett, mert b�r a lemezvastags�g csak 6mm-es volt �s csak a motorh�ztet�t, a h�t�r�csot �s a sz�lv�d�t  p�nc�lozt�k, a felf�ggeszt�s nem b�rta a t�bblet s�lyt. Ez a protot�pus vissza lett k�ldve a Smart-hoz tov�bb fejleszt�sre �s s�ly cs�kent�sre. N�mi �tdolgoz�s �s k�t f�lm�ret� ajt� felszerel�se ut�n, 1942 elej�n �jra kipr�b�l�sra ker�lt a j�rm�. Ekkor kapta meg a hivatalos azonos�t� sz�mot, T-25 �s az �j, Scout Car megnevez�st. �sszesen h�rom f�le v�ltozat k�sz�lt ebb�l. A katonas�g azonban tov�bbra is neh�znek tal�lta a T-25-�t, �gy �jra visszak�ldt�k a Smart-hoz tov�bbi "karcs�s�t�sra". Az �jabb vari�ci� t�pussz�ma a T-25 E1 lett. Az E jelenti a protot�pus m�dos�t�s�t, az 1 sz�m, meg hogy h�nyadik m�dos�t�sa a t�pusnak. �gy a k�vetkez� kis�rleti sorsz�mok voltak:  T25 (ebben 3 var�ci� k�sz�lt, k�l�n jel�l�s n�lk�l), T25E1, T25E2, T25E3, T26E2.

A T25E2-t�l fogva nincsen nagy elt�r�s a p�nc�loz�s form�j�ban. A gyorsr�z�t�k elhejez�se, a h�t�r�cs el�tti p�nc�l d�l�se adj�k a k�l�nbs�geket. Nem ker�lt rendszeres�t�sre.

 4. Az MT-TUG 6 X 6 jeep: 1941 t�j�n, amikor a Willys MA, a Ford GP �s a Bantam BRC 40 k�sz�lt, felmer�lt a gondolata egy 6x6-os szuper jeepnek. Az els� elk�pzel�sek szerint a 37mm-es p�nc�lt�r� �gy� hordoz�s�ra k�sz�lt volna. Legels�nek a Ford val�s�totta meg a terveket, azt�n nemsok�ra k�vette a Willys. A Ford model a m�szerfalig a GP-n alapult, a h�ts� r�szhez k�l�nb�z� Ford teheraut� �s a Dodge alkatr�szeit haszn�lt�k fel. Ennek a super jeepnek a k�pe jelent meg legel�sz�r egy magazinban 1942 �prilis�ban �s az�ta l�that� majdnem minden jeep k�nyvben �s kiadv�nyban.

   De val�j�ban ez a super jeep 8X4-es. Azaz, a nyolc ker�kb�l csak a h�ts� n�gy ker�k volt meghajtva, az els� nem �s nem is volt kapcsolhat�. Viszont a p�tker�knek l�tsz� ker�k egy "mank� ker�k" ami leengedhet� �s seg�ts�g�l szolg�l �temelni az �veken, ha fennakadna (mint a Magyar Botond tgk). Ez a j�rm� kapta a T-13 megjel�l�st �s csak ezt az egyet k�sz�tette el a Ford. A Willys szorosan a nyom�ban haladt a Fordnak. Az � 6x6-osuk 1941 v�ge fel� k�sz�lt el. T-14 37 mm Gun Motor Carriage nevet kapta �s a "slat grill" MB volt az alapja. A m�sodik darab p�r h�nappal k�s�bb lett lesz�ll�tva a katonas�gnak T-14A t�pus jel�l�ssel. Ez m�r a pr�selt h�t�r�csos MB-re �p�lt. Ett�l kezdve voltak k�l�nb�z�, de nem meghat�roz� elt�r�sek az elk�sz�l super jeepek k�z�tt. B�r nem ker�lt sorozatgy�rt�sba, kb 12 db k�sz�lt bel�le k�s� '42-ig. A T-14 m�r val�ban 6 ker�k meghajt�s� volt. Azonban meg kell jegyezni, hogy a  2,2 l-es jeep motor m�r itt is gyeng�nek bizonyult. 

  M�szaki adatok: Hossza: 4331 mm, sz�less�g: 1600 mm, magass�g: 1422 mm, hasmagass�g: 222 mm, Max sebess�g: 88 km/h, motor: 2,2 l 'Go Devil' Willys jeep motor. 

A r�szletekre nem szeretn�k kit�rni, k�sz�lt bel�le ment�, plat�s v�ltozat, szereltek fel r� 37 mm p�nc�lt�r� �gy�t.

 5. T 24 P�nc�lozott 6 x 6 jeep: Ez a j�rm� a MT-TUG 6 x 6-ra �p�lt (l�sd fennt) aminek szint�n a Willys MB volt az alapja. Ennek a fel�p�tm�ny�t �s meger�s�t�s�t is a Smart Enginiering Co. k�sz�tette, (mint a T25-�t). 2449 kg! s�ly� �s 4267 mm hossz� volt 7,50 x 16 gumival. 3 szem�ly sz�ll�t�s�ra volt hely benne. A 4 hengeres jeep motornak a teljes�tm�nye m�r nem volt el�g. Nem ker�lt rendszeres�t�sre.

 6.  F�ll�nc talpas, (Half-Track) jeep: A h�bor� alatt az amerikai hadseregnek fontos b�zisai voltak fennt �szakon Alaszk�ban az Aleutian szigeteken. A sz�ls�s�ges id�j�r�si �s terep viszonyok, a k�l�n�sen nagy h� miatt, sz�ks�g volt egy olyan j�rm�re, amivel ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt is lehets�ges a lezuhant rep�l�k �s szem�lyzet�k felkutat�sa �s m�s sz�ll�t�si feladatok elv�gz�se. A US Army Air Corps felk�rte a Canadian Bombardier Company-t egy, erre a c�lra alkalmas l�nctalpas j�rm� kifejleszt�s�re. Ez volt a T-28. Sok�ig, �gy volt ismert, mint az els� ilyen j�rm�. De a t�ny az, hogy az els� f�ll�nctalpas jeepet a Willys-Overland k�sz�tette T-29 Snow Tractor megjel�l�ssel, 1943 elej�n. Nyilv�nval�an a jeep volt az alap �s a Willys 3/4 tonn�s 6x6 TUG �talak�t�s�val k�sz�lt el a T-29. Val�sz�n�, hogy a T-28-at a T-29 �s T-29E1 figyelembev�tel�vel k�sz�tett�k. A norm�l els� hidat kicser�lt�k egy k�nnyebb, meghajt�s n�lk�lire. Meghosszabb�tott�k az alv�zat, hogy bef�rjen a h�ts� fut�m�, a l�nctalp meghajt�shoz a Ford "A" Model kerekeit haszn�lt�k fel. Az els� kerekek hely�re s� talpakat er�s�tetek fel. A vezet� f�lke teljes v�szon bor�t�st kapott, ami er�sen korl�tozta az oldals� kil�t�st. A plat� oldal magass�g�t meglehetett n�velni egy v�szon cs�kkal. A karosz�ria v�ltoztat�sai vezettek a T-29E1 v�ltozathoz. Ez m�r jobb hat�konys�g� l�nctalpat kapott, az alacsony oldalfal� plat� m�ret�t megn�velt�k �s maghosszabb�tott�k a fell�p�t a f�lke v�g�ig, hogy jobban megakad�lyozz�k a h� bejut�s�t a vezet� f�lk�be. A Willys-Overland a h�bor�s gy�rt�si leterhelts�ge miatt nem tudott foglalkozni a T-29E1-el, ez�rt a tov�bbi 5 db-ot az International Harvester gy�rtotta le. Mind a 6 db-ot Camp Hale-ben (Colorado) tesztelt�k. Egy m�sik, Aberdeen-i teszt besz�mol� r�mutat, hogy a T-29E1-t neh�z korm�nyozni, mivel a l�nctalpak nem ir�ny�that�ak. A T-29E1 elk�sz�t�s�re ford�tott er�fesz�t�sek vezettek a T-28-as v�ltozat kifejleszt�s�hez. Ezt kb. 1943 v�ge fel� �p�tett�k �s 1944 Augusztus�ban lett lesz�ll�tva az Army-nak. �gy n�zett ki, mint egy meghosszabb�tott jeep. A l�nctalp egy gumi szalag volt f�m kereszt kapaszkod�kkal. Megn�velt�k a plat� m�ret�t, kisz�les�tett�k a l�nctalpak sz�l�ig, �gy k�t hord�gy volt a jobboldalon �s 3 �l�hely a baloldalon. Az els� fut�m� t�lm�retezett gumikat kapott: 7.50x16 m�ret�t, amiket m�ly, friss h� eset�n le lehetett cser�lni s�talpakra. A f�ll�nctalpas talajnyom�sa kevesebb volt mint 1 kg/cm2. A Go Devil motor teljes�tm�ny�t megn�velt�k 63 LE-re, 3,900-as fordulatsz�mn�l. A T-28, 1944-1949-ig volt Aberdeen-ben �s a vizsg�latok alatt kb 922 km-t futott. Az eredm�nyek nem voltak kiel�g�t�ek ez�rt nem lett rendszeres�tve. A T-29E1-b�l 3 db a T-28-b�l 6 db k�sz�lt. A T-28-b�l 1db-ot 1971-ben tal�ltak meg az USA-ban, megmentett�k �s restaur�lt�k. Ennek a k�peit l�thatod, amit egy veter�n katonai j�rm� tal�lkoz�n k�sz�tettek.

T-29 E1 m�szaki adatok: �res s�ly: 1,333,6 kg, �z-gal �s 3 emberrel 1,742 kg. A s�l�c m�rete: 203mm x 1,524mm, a l�nctalp egys�g hossza: 2083mm, motor: Willys MB motor megn�velve (3 LE-vel) 63 LE-re, 3,600 fordulatn�l. 

V�g�l ne feledkezz�nk meg az utols� f�ll�nctalpas jeepr�l a Ford halftrack-r�l.

Ez a Ford GPW �talak�t�s�val k�sz�lt. Itt nem v�ltoztattak a tengelyt�von. Ez a j�rm� sokkal �sszetettebb, a m�sikhoz k�pest. A l�nctalp meghajt�st �gy oldott�k meg, hogy az eredeti h�ts� ker�k felnire egy fogazott gy�r�t, t�rcs�t er�ds�tettek fel. Ezek a fogak a l�ctalp sz�l�n l�v� ny�l�sokba illeszkedve hajtott�k azt. �gy t�nik az els� kereket nem lehet lecser�lni s�talpra. Az �zemanyag tankot h�tra tett�k a h�fal el� a padl� al�, k�t h�ts� �l�st k�t oldalra, a ker�k h�zra szerelt�k fel.Ezen k�v�l t�bbet nem is tudunk err�l a v�ltozatr�l. 

 7. A Rotabuggy, rep�l� jeep: A jeep �talak�t�sok egyik tal�n legk�l�nlegesebb fejezete a Rotabuggy, a forg�sz�rnyas vitorl�z� jeep volt. 1940 elej�n Raoul Hafner helikopter kutat� sz�mos kis�rletet v�gzett egyszem�lyes forg�sz�rnyas vitorl�z�kkal, amiket rotachutes-nak nevezett el. Ezek alatt a kis�rletek alatt d�nt�tte el, hogy ezt az elvet egy katonai j�rm�v�n is kipr�b�lja. Ringwayben, (Manchester, Anglia) �llom�soz� L�gisz�l�t�s� Er�k Kutat� Szervezet�nek Forg�sz�rny� R�szlege, (az AFEE) 1942 �prilis 3-�n el�terjeszt�sre javasolta a szerkezet egy "Blitz Buggy"-ra, vagy jeepre val� felszerel�s�t �s kipr�b�l�s�t. Beszerezt�k a terveket, a legy�rt�s �s a kis�rletek k�lts�g terv�t, �sszehasonl�tva az Airspeed Horsa vitorl�z��val. �gy t�nt a forg�sz�rnyas vitorl�z� el�nye az egyszer�s�g az alacsony �r �s nem utols� sorban a korl�tozott helyen val� lesz�ll�s�nak k�pess�ge. A 160 Mph vontat�si sebess�ghez, 3500 lbs terhel�shez 50 l�b �tm�r�j� rotort sz�moltak ki. 1942 Okt�ber�ben bocs�tott�k ki egy forg�sz�rny� vitorl�z� m�szaki le�r�s�t, aminek egy "Willys Truck 4x4 Model MB" kell legyen az alapja. Elv�r�s a jeep l�gi�ton val� sz�ll�t�sa �s nagyon fontos szempont volt, hogy korl�tozott m�ret� �s neh�z terep viszonyok k�z�tt is letudjon sz�llni. Lehessen vontatni a RAF vontat� rep�l�ivel, �tlagos 120 mph vontat�si sebess�ggel, tov�bb� azt is kik�t�tt�k, hogy egy egyszer� �tk�pz�ssel egy RAF pil�ta is tudjon rep�lni vele. Tov�bbi szempont volt a landol�s ut�ni visszaalak�t�s ideje, hogy a jeep bevethet� legyen. A tervez�st az AFEE m�rn�kei v�gezt�k el, a kivitelez�st a R. Malcolm Ltd. �s a H. Morris & Sons v�gezte el. A k�t "Malcolm Blitz Buggy" az RD 125 �s RD 127 sorozatsz�mot kapta, de ezt sosem haszn�lt�k. A fel�p�t�se a k�vetkez� volt: a jeepet ell�tt�k egy tart�szerkezettel. Ezen volt a k�tlap�tos rotor, �s ehhez r�gz�tett�k a farokr�szt is. A farokr�sz h�jszerkezetes, r�tegelt falemez bor�t�s� volt. 4 meger�s�tett ponton r�gz�tett�k; k�t ponton a kabinhoz �s 2 ponton a jeep h�tulj�hoz. A k�t f�gg�leges vez�rs�k a k�t seg�dsz�rnyon volt a farok v�g�n. A seg�dsz�rnyak v�g�n �ll�that� korm�ny lap�tok voltak. A farok v�g�n volt egy hossz� gumi er�s�t�s� cs�szka, ami lesz�ll�skor, nagy farok l�g�sn�l megg�tolta, hogy a f�gg�leges vez�rs�kok alja, vagy a rotorok v�ge el�rje a talajt. A cs�szk�n volt egy kis g�rg� ami a vontat�s megkezd�se el�tt a rotor bep�rget�s�hez szolg�l� k�belt vezette meg. A sz�lv�d�t kicser�lt�k egy magasabb, f�mv�zas plexi burkolat�ra. A kabin t�bbi r�sze furn�rral volt bor�tva. A Rotabuggy, mint ahogy ismertt� v�lt, sz�ll�tani tudta a pil�t�t, egy kev�s rakom�nyt, tele �zemanyag tart�lyt, p�tkereket, szersz�mokat, tartal�k �zemanyag kann�t, h�l�ncokat. A vezet� f�lk�ben kett�s vez�rl� rendszer volt. A m�szerezetts�g egyszer� volt. Ell�tt�k egy sebess�g m�r�vel, rotor fordulatsz�m  kijelz�vel, magass�g, fordul�s �s leveg��raml�st kijelz� m�szerekkel. A vontat� g�ppel val� forgalmaz�shoz a telefon �sszek�ttet�s a vontat� k�t�len kereszt�l t�rt�nt. A r�di�vev� �s az akku a pil�ta �l�s m�g�tt volt. A vontat�shoz a bek�t�si pont valamivel az els� l�kh�r�t� f�l�tt lett ki�p�tve. Az els� l�kh�r�t�t meger�s�tett�k a rendszeres�tett Mk 6A Malcolm vitorl�z� lekapcsol� szerkezet sz�m�ra, amit egy k�bellel lehetett m�k�dtetni a m�szerfal pil�ta fel�li oldal�r�l. Az els� kerekeket egyenes �ll�sban r�gz�tett�k, ami fontos volt a rep�l�s �s lesz�ll�s k�zben. A ker�knyom�s 20 lbs volt. Az els� pr�b�n a tart� szerkezetet egy Diamond T teheraut�ra szerelt�k fel, gondolv�n, hogy k�pes ellen�llni a rotor emel� erej�nek. A rotor ind�t� megforgat�s�hoz az ind�t� k�belt h�t�lr�l h�zt�k meg, mialatt a teheraut�, sz�llel szemben lassan elind�lt. El�rt�k a 60 fordulat/perces fordulatsz�mot. A rotor sebess�ge a teheraut� sebess�g�vel v�ltozott.  1943 November 16-�n, Yorkshire-ban, Anglia, ker�lt sor az els� f�ldi kis�rletre, aminek sor�n ugyan azzal a teheraut�val t�rt�nt a vontat�s aminek a legnagyobb sebess�ge 24 mph volt. Sajnos ez a sebess�g nagyon kev�s volt, ez�rt gyorsan beszereztek egy m�sik 4,5 literes Bentley teheraut�t, aminek el�g ereje volt ehhez a feladathoz. Ezut�n a k�vetkez� 3 f�ldi kis�rlet sor�n a jeep els� kerekei elemelkedtek a f�ldt�l �s 1943 November 27-�n, 37 mph sebess�gn�l a pil�ta felemelte a Rotabuggyt a leveg�be. A k�vetkez� rep�l�s 1943 December 8-�n volt, amikor is egy Whitley V bomb�z�t haszn�ltak vontat�k�nt. De a megn�velt sebess�g miatt, kb. 50 mph-s sebess�gn�l, a Rotabuggy elkezdett vibr�lni. Igy 1944 Janu�rj�ban visszahozt�k a Bentley-t. Ezut�n a k�vetkezett �jabb k�t pr�ba, amikor is a m�sodikn�l a rotor belevert a f�gg�leges vez�rs�kba �s elt�r�tt. A k�vetkez� napokban m�g k�t rep�l�st v�geztek de a kellemetlen vibr�ci� tov�bbra is jelentkezett. K�s�bb �jra haszn�lt�k a Whitley bomb�z�t �s akkor el�rt�k a 35-40 mph-es,  majd k�s�bb, ugyan azon a napon, Janu�r 30-�n, a 45 mph-des sebess�get. Febru�r 1-j�n, szint�n Whitley vontat�ssal, m�r 70 mph sebess�gel rep�lt a jeep. A 30. rep�l�s ut�n az egyik teheraut�s vontat�sn�l, egy norm�lis f�ldet�r�skor a jeep megbillent a jobboldal�ra �s a rotor bele�tk�z�tt a f�ldbe, ami miatt mindk�t lap�tb�l let�rt egy 3 l�b hosz� darab. Emiatt a jeep vesz�lyesen elkezdett r�zk�dni, h�nykol�dni. A pil�ta meg�szta, de az utas�nak elt�r�tt a bord�ja. M�rcius 20-�ra �j lap�tokat k�sz�tettek, tov�bbi sz�mos kis�rletet v�geztek, t�bb m�d�s�t�ssal. Majdnem 60 teszt rep�l�s ut�n el�rkezett a nagy nap. 1944 Szeptember 11-�n, egy Whitley vontat�ssal a jeep 7-10 percet rep�lt szabad rep�l�ssel, el�rve a  400 l�b magass�got, 65 mph-es sebess�gn�l. A landol�s sikeres volt, b�r bizonytalan. Ezzel v�get is �rt a Rotabuggy t�rt�nete. Ez volt az utols� rep�l�se, tov�bbiakban sz�ks�gtelenn� v�lt a Horsa MkII  �s a Hamilcar vitorl�z�k megjelen�s�vel. De a l�nyeg v�g�l is az, hogy rep�lt a kis jeep.