A JEEP MB/GPW T�RT�NETE

                           1940-1945

El�zm�ny

Egy mozg�kony, sokc�l� sz�ll�t�eszk�z sz�ks�gess�g�t m�r az I. Vil�gh�bor� �ta �rezte az Egyes�lt �llamok Hadserege. Azonban a ’30-as �vekben az anyagi eszk�z�k hi�nya h�tr�ltatta a kutat�sokat �s fejleszt�seket. Ennek  ellen�re a Hadbiztoss�g (Quatermaster Corps) �s m�s szolg�latok - nevezetesen a Gyalogs�g -, nagy sz�ks�g�t �rezte egy, legf�k�ppen terepen haszn�lhat�, k�nny� s�ly� j�rm�nek, amivel kiv�lthatja a gyenge hat�konys�g� motorker�kp�rt. A motorker�kp�r, pl�ne ha oldalkocsival is ell�tt�k, nagyon rossz teljes�tm�nyt ny�jtott �s vesz�lyes lett a vezet�se, amikor le kellett t�rnie a szil�rd burkolat� �tr�l. Ez�rt egyre s�rget�bb� v�lt egy olyan j�rm� kifejleszt�se, ami felder�t�i �s fut�rszolg�latokra haszn�lva,  minden terepadotts�g k�z�tt megfelel�en tud m�k�dni.

Az Austin (Bantam car)

A fentieknek megfelel�en a Gyalogs�gi F�n�ks�g, aminek saj�t fejleszt� csoportja volt a gyalogs�gi felszerel�sek fejleszt�s�re �s tesztel�s�re, javasolta egy darab Austin roadster beszerz�s�t, amit akkor az Brit hader� sikeresen haszn�lt m�r, felder�t�i �s fut�r c�lokra. Ez meg is val�s�lt, de m�g k�zel sem ny�jtotta azt, amit k�s�bb a jeep igen. Ennek ellen�re m�r l�tszott, hogy j� ir�nyba indultak el. 1938-ban a Bantam Car Co. eladott 3db aut� alv�zat tesztel�sre az US Army Hadbiztoss�g Ell�t� Alakulat�nak. Azt�n a 680 lbs, 308 kg s�ly� alv�zat, megterhelt�k 4.500 lbs, 2042 kg homokzs�kkal, amit s�r�l�s �s k�r n�lk�l kib�rt. 1938 �s 1939-ben a Pennsylvaniai Nemzeti G�rda kiel�g�t� eredm�nnyel pr�b�lta ki �s haszn�lta a 2 ker�k meghajt�s� Bantam t�raaut�t, t�bbek k�zt hegyes vid�ken is, egy vagy k�t szem�llyel, teljes terhel�ssel.

A Howie Machine-gun Carrier vagy Belly Flopper

Azonban az Army r�g�ta szembes�lt egy m�sik probl�m�val is; egy k�nny� fegyverhordoz� j�rm� hi�ny�val, ami gyors �s k�zeli t�mogat�st k�pes ny�jtani a gyalogs�gi �sszecsap�sok alatt. L�nyeges szempontok voltak: a k�l�n�sen alacsony sziluett, alkalmas legyen egy-k�t szem�ly fegyverrel �s a hozz� val� l�szerrel val� sz�ll�t�s�ra, k�nnyen lehessen vele t�zel�si helyzetet felvenni �s v�ltoztatni, 5 �s 10 m�rf�ld/�ra sebess�ggel. 1936-ban pontos�tottak: 0.30 cal. g�ppusk�val legyen felszerelve �s a s�lya olyan k�nny� legyen, hogy n�gy ember feltudja emelni egy 1 1/2  tonn�s teheraut�ra. 1937 �prilis�ban Robert G. Howie sz�zados, Master Sergeant M. C. Wiley, �s G. L. Rush �rmester elk�sz�tette a j�rm�vet, ami Howie Machine-gun Carrier n�ven v�lt ismertt�. Austin alv�zra �p�lt, nem volt fel�p�tm�nye, rug�z�sa, a motor h�tul helyezkedett el �s motorker�kp�r l�nc vitte �t a meghajt�st a h�ts� kerekekre. A szem�lyzet hason fekve ir�ny�totta, illetve kezelte a g�ppusk�t A tesztek sikeresek voltak a j�rm� alig l�tszott ki a f�b�l. K�nnyed�n sz�ll�totta a 81 mm-es aknavet�t �s nem jelentett gondot a 37 mm-es p�nc�lt�r� �gy� vontat�sa sem.  A 6.00 x 9 traktor gumik hozz�j�rultak a kis magass�g�hoz �s a biztos fut�shoz a homokon is, ahol m�s j�rm�vek m�r elakadtak.

Az eg�sz elk�pzel�ssel az volt baj, hogy a konvojban val� halad�shoz �t kellett volna alak�tani norm�l j�rm�v�, vagy egy teheraut�t kellett volna biztos�tani a sz�ll�t�s�hoz. �gy m�r minden el�ny�t elvesztette a Bantammal szemben.

Marmon-Herrington

M�s lehet�s�ggel is pr�b�lkoztak, a jeep megjelen�s�ig. Az egyik volt a Marmon-Herrington n�gyker�k meghajt�s� alv�za, speci�lis fel�p�tm�nnyel (er�sen �talak�tott 1935-�s Ford Phaeton karossz�ria), V8-as motorral �s 3.353 mm-es tengelyt�vols�ggal. Ez a j�rm� rendszeres�tve lett, de k�zel sem felelt meg a Gyalogs�g �s a Lovass�g k�nny� parancsnoki-felder�t� aut�r�l alkotott elk�pzel�seinek. Szerint�k ezek a j�rm�vek a sz�ks�gesn�l nagyobbak, nehezebbek �s magasabbak voltak.

Am�g mindk�t j�rm�vet, az Austint �s a Howie Carriert is �gy lehet tekinteni, mint a jeep el�dj�t, addig bizonytalannak t�nik, hogy melyiket lehet annak a protot�pusak�nt venni. M�g az el�bbi j�l mutatkozott be, mint felder�t� j�rm�, helyettes�tve a motorker�kp�rt, addig a m�sik szigor�an, mint alacsony fel�p�t�s� fegyverhordoz�k�nt lett megtervezve. A k�vetkez� feladat az lett, hogy hogyan lehet ennek a k�t j�rm�nek a kedvez� tulajdons�gait egybekov�csolni. A Gyalog�gi F�n�ks�g ir�nymutat�s�ban k�vetkez� l�p�sk�nt a civil Bantam aut�t kellett alapul venni, amit az American Bantam Car Company ( a volt American Austin Company ) gy�rtott.

A jeep fejleszt�se

1940. j�nius 6-�n a Gyalogs�gi F�n�ks�g kibocs�tott egy k�zlem�nyt, egy �ltaluk elk�pzelt parancsnoki-felder�t� j�rm� jellemz�ir�l, az addig �sszegy�jt�tt tapasztalatok alapj�n: maximum 36 inch, 91 cm magass�g. 750-1.000 lbs, 340-454 kg k�z�tti s�ly, terepj�r� �s kapaszkod�si k�pess�g, 0.30 cal. g�ppuska tart�, sz�ll�tani tudjon 2 embert felszerel�ssel, 3.000 l�szerrel. Legyen alacsony form�ja �s n�gy ker�k meghajt�sa. Az alv�z �s karossz�ria kialak�t�s�n�l vegy�k figyelembe, hogy k�nnyen �talak�that� legyen k�t�lt�v�.

1940. j�nius 19-�n egy speci�lis albizotts�g Howie �rnaggyal tal�lkoz�t tartott a Bantam Car Co. hivatalnokaival �s m�rn�keivel a Bantam pensylvaniai gy�r�ban hogy megt�rgyalj�k a lehet�s�geit �s korl�tait a Bantam alv�znak egy parancsnoki - felder�t� j�rm� �s a Howie Carrier sz�m�ra.

A m�rn�k�k a k�vetkez� d�nt�sre jutottak:

Kapcsolhat� els� ker�k meghajt�s, egy 2 sebess�ges er��tviteli egys�ggel;

n�gysz�gletes form�j� karossz�ria lehajthat� sz�lv�d�vel, 3 db v�szonbor�t�s� �l�s; megn�velt motor teljes�tm�ny; tudjon vontatni; legyen egy 0.30 cal. g�ppuska tart�, �ll�that� �llv�nnyal; blackout l�mp�k (els�t�t�t�skor haszn�lhat� l�mp�k); olajf�rd�s l�gsz�r�; hidraulikus f�k �s szabadon leng� tengelyek; a s�ly �rt�k hat�r�t megemelt�k max. 1.200 lbs-ra, 544 kg; a ker�k t�vols�g kb. 75 inch, 1.905 mm �s a legnagyobb magass�g 36 inch, 914 mm; kapaszkod�si �s �rkez�si sz�g 45� �s 40� �s a sebess�g 3. fokozatban, szil�rd burkolat� �ton, nem lehet kevesebb mint 50 m�rf�ld/�ra, 80 km/h.

K�sz�lt egy nagyon elnagyolt v�zlatrajz is az aut� k�r�lbel�li karossz�ria form�j�r�l.

Ez id� alatt a Bantam m�rn�kei m�r dolgoztak a jeep jellemz�inek kidolgoz�s�n, �sszhangban a j�nius 19-�n meghat�rozott �rt�kek �s a r�gt�nz�tt rajz alapj�n. T�bbsz�r is j�rtak Holabird-i tesztt�borban az ottani m�rn�k�kn�l, hogy tiszt�zz�k a felvet�d�tt m�szaki probl�m�kat. A Bantam szint�n megh�vta egyeztet�sre a Spicer Manufacturing Company of Toledo-t, ahol m�r tekint�lyes mennyis�g� eszk�zt �s energi�t fektettek a n�gy ker�k meghajt�s kifejleszt�s�re. Ett�l kezdve a Spicer lett a jeep fut�m� h�djainak besz�ll�t�ja. A Bantam 130.000 doll�rt adott a Spicernek a felszersz�moz�sra. Mindketten, a Bantam �s a Holabird-iak meg�llapodtak abban, hogy a sz�ria Bantam motorok teljes�tm�ny�t n�velni kell. Ezzel a Bantam felk�sz�lt a tesztp�ld�ny legy�rt�s�ra. Ezut�n felaj�nlott egy szerz�d�st a QMC-nak 2.500 doll�r/jeep �ron, ami pontosan megfelelt a Honv�delmi Miniszt�rium �ltal meghat�rozott �sszegnek. Azonban a QMC p�ly�zatot akart ki�rni, ez�ltal t�bb lehets�ges p�ly�z�t bevonni a fejleszt�sbe.

1940. j�nius 27-�n k�zz�tett�k a versenyp�ly�zatot.

1940. j�lius 2-�n egy, az el�z� napi megbesz�l�sen t�rt�nt meg�llapod�s alapj�n �jb�l v�ltoztattak a specifik�ci�kon; a s�lyt emelt�k 1.275 fontra, 578 kg, a legnagyobb tengelyt�vols�got 80 inch-re, 2.032 mm �s a magass�got 40 inch-re, 1.016 mm. K�l�n�sen meg kell er�s�teni az alv�z v�g�t a von�horognak; nem lehet alum�nium hengerfejet haszn�lni a motoron, aminek legal�bb n�gyhengeresnek kell lennie. Azt is meghat�rozt�k, hogy 70 db teszt aut�t kell majd legy�rtani, ebb�l a Gyalogs�g �s a Lovass�g k�r�s�re 8 db n�gyker�k korm�nyz�s� legyen. A 70 aut�b�l 40 db-ot a gyalogs�g, 20 db-ot Lovass�g �s 10 db-ot a T�z�rs�g kap tesztel�sre.

A nagy verseny

A megh�vott 135 gy�rt� k�z�l csak kett� fogadta el a megh�v�st. Az egyik az American Bantam Car Co., a m�sik a Willys Overland Motors Inc. volt.

A hat�rid� j�lius 22.-e de. 9 �ra volt. Alig egy h�nap. A terveket j�lius 22.-ig kellett leadni, majd 70 db k�szre gy�rtott protot�pust lesz�ll�tani, �gy, hogy ebb�l 8 db n�gyker�k korm�nyz�s� legyen. Az els� aut� elk�sz�t�s�re 49 nap volt adva, a fennmarad� darabsz�mra m�g 26 nap. Sz�mos t�rsas�gnak ez egyszer�en lehetetlen feladat volt. A Bantam konstr�kt�re Karl Probst m�rn�k, nem kis unszol�sra beleegyezett, hogy pap�rra veti a terveket. Alig �t nap alatt el is k�sz�lt vele! �gy a ki�rt d�tumra a Bantamnak meg volt a komplett tervrajza. (Azonban ne felejts�k el, hogy ekkor m�r a gy�r m�rn�keinek kidolgozott koncepci�ja volt, egyeztetve a Holabird-i m�rn�k�kkel).

A Willysnek nem volt kidolgozva �s befejezve a terve, �s b�r olcs�bb gy�rt�si k�lts�get kalkul�lt ki, de tov�bbi 45 napot k�rt a protot�pus lesz�ll�t�s�ra.

Ez id� t�jt a Fordot nem �rdekelte a jeep�p�t�s, de folyamatosan figyelemmel k�s�rte az esem�nyeket.

1940. j�lius 25-�n a Bantam megnyerte a 70 jeep megrendel�st.

1940. szeptember 23-�n a megadott id�pontra 400 km-es aut�z�s ut�n meg is �rkezett a Bantam legels� tesztaut�ja az MK I.

 M�r a tesztel�s els� napj�n kider�lt, hogy a koncepci� j�. Herbert Lawes �rnagy a hadsereg els�sz�m� tesztel� tisztje kijelentette: „Azt hiszem, hogy ez az aut� m�g t�rt�nelmet �r”. A k�vetkez� h�rom h�ten �t nagyon kem�ny pr�b�nak tett�k ki;

-5.000 m�rf�ld, 8.051 km norm�l orsz�g�ton, teljes terhel�ssel, �s ut�nfut� terhel�ssel.

-1.000 m�rf�ld, 1610 km terepen, ugyanilyen terhel�ssel.

-1.000 m�rf�ld, 1610 km agyagos �ton.

- 500 m�rf�ld, 805 km fut�homokon teljes terhel�ssel �s vontatm�nnyal.

-10 �r�s m�k�dtet�s homokos emelked�n a legalacsonyabb fokozatban 1-2 m�rf�ld/� sebess�ggel.

Annyira nagy volt az ig�nybe v�tel, hogy a 20. napon elt�rt az alv�z! 20 s�lyos hib�t tal�ltak �s az �ns�lya is sokkal magasabb volt az elv�rtn�l. Karl Probst agg�dott; a katonas�g �ltal ki�rt �ns�ly nagyon alacsony volt, ez�rt sem �k, sem m�s nem tudja majd betartani ezt az �rt�ket. B�r voltak olyan v�lem�nyek, hogy ha a pr�b�k alatt egy gumicser�n�l k�t katona meg tudta emelni a Bantam h�tulj�t, akkor, az nem is lehet olyan neh�z. Ennek ellen�re mindenki sz�m�ra nyilv�nval� volt, hogy j� ir�nyba halad a Bantam fejleszt�se.

A Ford �s a Willys megfigyel�k�nt r�szt vehetett a bemutat� teszten, de csak jegyzetelhettek, b�rmilyen megjegyz�s vagy v�lem�nynyilv�n�t�s n�lk�l.

A tesztek ut�n a Bantam �s a Quatermaster m�rn�kei �jra �ssze�ltek �s megegyeztek a sz�ks�ges m�dos�t�sokban, majd ennek figyelembe v�tel�vel megrendelt�k a marad�k 69 db j�rm� lesz�ll�t�s�t, ami az MK II. t�pusjelz�st kapta. K�zben m�r felmer�lt egy nagyobb 1.500 db-os t�tel berendel�se a tov�bbi m�g alaposabb tesztel�sre.

A Bantam elnyerte tov�bbi 1.500 db-ra a megrendel�st (�s ezzel elker�lte a cs�d�t is), de k�s�bb a m�sik k�t t�rsas�gt�l is megrendeltek ugyanennyit, a Bantam heves tiltakoz�sa ellen�re. A hadsereg �gy l�tta, hogy az esetleges le�ll�sok, munkabesz�ntet�sek �s a v�rhat�an nagy darabsz�m miatt legal�bb k�t gy�rt�ra lesz sz�ks�g. Bantam gazdas�gilag ingatag helyzetben van, kicsi a gy�rt� kapacit�sa, k�ptelen lesz legy�rtani majd a sz�ks�ges mennyis�get. Ez�rt a n�la l�v� Bantam tervrajz f�bb r�szeinek a m�solat�t egyszer�en �tadta a Willysnek �s a Fordnak. Akkor m�r sokan sejtett�k, hogy Amerika meg�ll�thatatlanul sodr�dik a h�bor�ba.

1940. november 11-�n a Willys, majd 12 nappal k�s�bb a Ford is lesz�ll�totta m�k�d� protot�pus�t a Holabird-i tesztel�sre. A tervrajzok �tad�sa miatt nem volt meglep�, hogy mindk�t aut� nagyon hasonl�tott a Bantamra. Legf�k�pp a Willys Quad melynek ugyan olyan g�mb�ly�tett motorh�zteteje �s eleje volt, mint a Bantamnak, szemben a Ford Pygmyvel melyn�l ezeket laposra �s egyenesre k�sz�tett�k. Karl Probst k�vetkeztet�se igaznak bizonyult a betarthatatlan s�ly�rt�ket illet�en. Mindk�t gy�rtm�nynak a megadott �rt�k feletti s�lya volt.

A mez�nyben a Willysnek volt a legjobb motorja. A n�gyhengeres er�forr�st 1926-�ta haszn�lt�k, amelyet 1938-ban Delmar Roos �ttervezett, 49 LE-r�l 63 LE-re emelve a teljes�tm�ny�t 3.800-as fordulatn�l. Ez lett a h�res Go Devil motor.

A Ford Pygmy nem volt egy rossz er�fesz�t�s, de nagyon er�ltett�k a m�r megl�v� aut� f�egys�gek �s alkatr�szek felhaszn�l�s�t. A legnagyobb gond az volt, hogy a Fordnak csak a Ferguson Dearborn traktormotorja volt n�gyhengeres. Ez nagyon t�vol �llt az elv�rtakt�l; a traktor motorokat alacsony fordulat� egyenletes terhel�sre, nem a sz�ls�s�ges fordulatsz�mon p�rgetett katonai ig�nybev�telre tervezt�k. A szinkroniz�latlan v�lt�t- h�rom el�re �s egy h�tra fokozattal- �s az er��tviteli egys�get a teljesen elavult, r�gi A Model-b�l vett�k �t. Viszont a Fordnak volt a legk�nyelmesebb �s a legjobban haszn�lhat� karossz�ri�ja. K�l�n�sen kedvelt volt a lapos motorh�ztet�, mint pakol�sra, sz�ll�t�sra alkalmas fel�let.

A Bantamnak volt legkedvez�bb �zemanyag fogyaszt�sa, azon k�v�l a f�kek �s a korm�nyz�s is a legjobb volt a mez�nyben. A motorja, egy 1.830 cm3-es 43 LE-s Continental azonban gyenge teljes�tm�nyt adott le. Gyakori volt a sziv�rg�s �s nagyon hamar elhaszn�l�dott.

Ebben az id�ben m�r a katonai m�rn�k�k is elfogadt�k azt a t�nyt, hogy az �ltaluk ki�rt s�ly�rt�k kivitelezhetetlen, vagy csak k�zelebb akart�k vinni a Ford �s a Willys jeepek s�ly�hoz, �gy megemelt�k 1.300 lb / 590 kg-r�l 2.160 lb / 980kg-ra. A Bantam eln�ke �jb�l tiltakozott �s kijelentette, hogy ha ennek az �rt�knek meg akarnak felelni, akkor nekik m�r vas  nehez�ket ("iron pig") kell tenni az aut�jukba.

Annak ellen�re, hogy a Willys b�rt a legjobb motorral, nem tudott a s�lyhat�r al� menni. A 2.423 lb / 1099 kg-j�val a legnehezebb volt a h�rom k�z�l. A Bantam 2.050 lb / 930 kg, a Ford 2.150 lb / 975 kg volt. Az �jabb 1.500 db-os megrendel�st megkapt�k, de tudt�k, hogy mindenk�ppen le kell menni�k a ki�rt s�ly�rt�kre.

Ahhoz, hogy az utols� nagy teszten a h�rom t�rsas�g k�z�l kider�lj�n, ki lesz a gy�ztes, tov�bbi szigor� felt�teleket kellett teljes�teni:

• -Legnagyobb sebess�g 55 mph / 88 km/h a legnagyobb motor teljes�tm�ny alatt
• -Minim�lis sebess�g 3 mph / 5 km/h a legnagyobb motor nyomat�kn�l
• -3 mph / 5 km/h sebess�ggel k�pes legyen �tkelni 45cm m�lys�g� v�zben m�k�d� h�t� ventill�torral
• -Ker�kl�nccal is tudjon k�zlekedni
• -454 kg vontat�si s�ly
• -a motor n�gyhengeres �s minimum 2.129 cm3 legyen
• -80 inch/2.032 mm tengelyt�vols�g
• -40inch/1.016mm magass�g
• -meger�s�tett alv�z az 0.50 cal. g�ppuska �llv�nyhoz
• -a fut�m� hidak legkisebb t�vols�ga a f�ldt�l 8inch/203mm
• -gumiabroncs m�ret 6.00-16,6, er�s ig�nybev�tel� bels� t�ml�vel
• -US Armyn�l rendszeres�tett h�ts� von�horog, a 37 mm p�nc�lt�r� �gy� vontat�s�hoz
• -6 V elektromos rendszer
• -US Armyn�l rendszeres�tett 40 A/h-s gener�tor
• -leszerelhet� sz�lv�d�
• -l�k�sg�tl�k mindk�t h�don
• -tart� a rendszeres�tett cs�k�ny �s balta sz�m�ra
• -motorv�d� vaslemez
• -megb�zhat�an m�k�dj�n 60% emelked�n �s 40%-os oldald�l�sn�l
• -az indul�si �s �rkez�si sz�g ne legyen kevesebb, mint 45� �s 35�

 Tiszt�n l�tszott, hogy a Willys a potenci�lis gy�ztes, de nem a jelenlegi s�ly�val. Kb. 12%-kal kell k�nnyebb� tenni. A k�zenfekv� megold�s az lett volna, ha egy k�nnyebb motort tesznek be a jelenlegi hely�re. De mindenki tudta, hogy a Go-Devil motor a f� er�ss�ge a Willysnek. Az egyetlen megold�s az aut� �jra tervez�se volt. Kicser�lt�k az alv�zat k�nnyebb �tv�zetb�l k�sz�ltre, cs�kkentett�k a karossz�ria s�ly�t, �tvett�k a Ford k�nnyebb, osztott �veges sz�lv�d�j�t, �ttervezt�k az �l�seket, az �sszes csavart �s al�t�tet �jra m�retezt�k. �gy majdnem el�rt�k a k�v�nt s�lyhat�rt. Legv�g�l lecs�kkentett�k a fest�k r�teget elhagyva �jabb 4 kg-ot. Most m�r a k�v�nt �rt�k alatt voltak. Ezzel megsz�letett a Willys MA �s k�szen �llt az utols� tesztre.

A Bantam is �tdolgozta az aut�j�t. Ez volt a Bantam BRC 40. �tvett�k (az Army k�l�n k�r�s�re) a lapos motorh�ztet�t �s az egyenesen v�gz�d� orr�szt. A motor tov�bbra is gyeng�n szerepelt. A tesztel�s sor�n kider�lt, hogy t�lmelegszik, az er��tvitel hajlamos a t�r�sre �s hamar elhaszn�l�dik. Ez bizony t�l sok hiba.

 A Ford is �talak�totta a protot�pus�t, b�r nem t�l szembet�n� a k�l�nbs�g. A Ford GP motorja tov�bbra is traktormotor volt �s nagyon hamar csap�gyas lett, sok probl�m�t okozva.

Egym�s sark�ban tesztelve a h�rom aut�t nyilv�nval�v� v�lt, hogy a Willys a legjobb v�laszt�s. Az er�s motorja miatt egy�rtelm�en a legjobban teljes�t� szerepl� volt. A t�t egy 16.000 db-os megrendel�s, amire mindk�t c�gnek a Bantamnak �s a Willysnek is nagy sz�ks�ge volt, de nem szabad figyelmen k�v�l hagyni azt a t�nyt, hogy a Ford b�rt a legnagyobb sz�ll�t� kapacit�ssal. B�r a Willys jeep volt a legkiforrottabb, ez nem mindenki sz�m�ra volt ilyen egy�rtelm�. A Quatermaster Corps tov�bbra is a Fordot r�szes�tette volna el�nyben, annak ellen�re, hogy a v�gs� tesztben az utols�k�nt szerepelt. Szerencs�re a War Production Office vezet�je William Knudsen minden k�ls� �rdeket f�lret�ve eld�nt�tte a d�j sors�t, amit a Willysnek adtak. A QMC. meg is rendelte �s rendszerbe �ll�totta a 16.000 db MB-t a Willyst�l. Ezzel a Bantam sorsa, hi�ba tiltakozott, megpecs�tel�d�tt. �sszesen 2675 db aut�t gy�rtott, melyet t�bbs�g�ben Angli�ba �s a Szovjetuni�ba sz�ll�tottak a Lend-Lease keret�ben. K�s�bbiekben m�r csak rep�l�g�p alkatr�szeket, ut�nfut�kat, torped�kat gy�rtott, majd nem sokkal a h�bor� ut�n t�nkre ment.

1941. j�lius 23.-�n a Q. C. megrendelte a Willyst�l 16.000 db �tdolgozott jeepet a Willys MB-t, 739 $ darabonk�nti �ron.

A Ford elvesztette a csat�t, de nem a h�bor�t. Nyilv�nval� volt, hogy egyr�szr�l nagyobb sz�ll�t�si kapacit�sra lesz sz�ks�g, m�sr�szr�l biztons�gi okok miatt, (le�ll�s, sztr�jk) legal�bb k�t gy�rt�ra van sz�ks�g. 1941. november 10.-�n a Ford beleegyezett a jeep nev� j�rm� gy�rt�s�ba. A Willys �tadta az �sszes tervrajzot �s szabadalmat a Fordnak, �s azt a Ford GPW jel�l�ssel kezdte gy�rtani. A bet�k jelent�se a Ford gy�rtm�ny �s alkatr�sz sz�moz�si rendszere alapj�n a k�vetkez�: G=Government units regardless of year (Korm�nyzati egys�gek tekintett n�lk�l az �vsz�mra), P=80 inch wheelbase Reconnaissance Car ( 80 inch tengelyt�vols�g� Felder�t� Aut� ), W= Willys.

Kevesebb, mint egy h�nap m�lva a Z�r�k megjelentek Pearl Harbour eg�n.

A k�t gy�r �ltal kibocs�tott jeepek k�z�tti legszembet�n�bb k�l�nbs�g a h�t�r�csok form�j�b�l ad�dott. A Willysnek hegesztett laposvasb�l (slat grill) k�sz�lt r�cs v�dte a h�t�j�t, ami neh�z �s t�r�keny volt. A Ford ezt lemezb�l pr�selt darabbal oldotta meg. V�g�l ez a megold�s v�lt a jeepek legmeghat�roz�bb jellegzetess�g�v� melyet 1942 m�rcius�t�l a Willysnek is �t kellett vennie. A m�sik elt�r�s az alv�z els� kereszttagj�n�l mutatkozott. A Willysn�l ez cs�b�l k�sz�lt, a Fordn�l ford�tott U profil� idomb�l. Persze m�g sz�mtalan kisebb-nagyobb dologban k�l�nb�z�tt a k�t jeep, de ezeknek nem volt nagy jelen�s�ge. Kezdetben a gy�rt�k igyekeztek k�l�nb�z� jel�l�sekkel �s kisebb �talak�t�sokkal megk�l�nb�ztethet�v� tenni a k�t jeepet, de az Army hamar g�tat szabott ezeknek a t�rekv�seknek, meghat�rozva, hogy milyen alkatr�szeket �p�thetnek be a gy�rak.  Ezzel egys�gess� v�lt a jeep. Az�rt megmaradt n�h�ny jellegzetes elt�r�s, de ezek ink�bb csak az alv�zszerkezet�t �rintik �s a karossz�ri�n l�v� alig �szrevehet� k�ls�s�gekben (szersz�m tart� �reg fedele, ped�lok stb.) mutatkoztak meg.

A h�bor� alatt folyamatosan fejlesztett�k a jeepet, k�l�nb�z� v�ltoztat�sokat v�gezve rajta, valamint �jabb kieg�sz�t�ket gy�rtva hozz� (v�kuumos ablakt�rl� motor, e�. dobozok, t�z �s vegyi mentes�t�, motorra szerelhet� kompresszor, hideg ind�t�shoz k�ls� csatlakoz�, tandem kit, cs�rl� stb.).

A h�bor� befejezt�vel a Ford le�llt a jeep gy�rt�s�val, melyet a Willys folytatott.

M�r 1944-ben kidolgozt�k az MB civil v�ltozat�t, melyet CJ 1A ( Civilian

Jeep first model of the Army ), majd a k�s�bbi modelleket CJ 2A, CJ 3A ,CJ 3B jel�l�ssel l�ttak el, �s l�nyeg�ben az MB-re hasonl�tottak. Ezt a hasonl�s�got az M38 t�pusig megtartotta.

A n�v eredet�r�l.

A jeep n�v eredete a mai napig nem tiszt�z�dott. Az biztos, hogy az Els� Vil�gh�bor� ut�n jeepnek h�vtak minden vontat� j�rm�vet, majd k�s�bb a 30-as �vekben az id�seb aut�szerel� katon�k k�z�tt jeep volt a zsargon nyelvben az �j tesztj�rm�veknek.

1940-ben a Minesotai Nemzeti G�rd�n�l haszn�lt�k a Mineapolis-Moline traktor �s f�ldm�vel� g�pek gy�ra �ltal gy�rtott �talak�tott vontat�t �s v�ltozatait, amiket szint�n jeep-nek h�vtak. Azt�n m�g sz�rmaztatj�k a Ford GP jel�l�sb�l, amir�l �gy gondolt�k, hib�san, hogy az a General Purpose (jelent�se: �ltal�nos c�l�) szavak r�vid�t�se. De val�j�ban nem az (l�sd fentebb a GPW jel�l�s magyar�zat�t). Tov�bb�, eredeztetik egy korabeli, sokoldal� k�preg�ny figur�t�l, akit szint�n jeep-nek h�vtak. Megjelen�sekor a Ford GP-t az amerikaiak Blitz Buggy-nak, k�s�bb a rendszerbe �ll�t�sa ut�n Peep-nek h�vt�k (�ll�t�lag Patton t�bornok is �gy h�vta). Azt�n volt ahol egyszer�en csak "negyedtonn�s" (quater-ton) volt a neve, de k�s�bb m�r csak a jeep megsz�l�t�s v�lt �ltal�noss�. �gy v�lem a jeep n�v eredete tov�bbra is a hom�lyban marad. K�zvetlen�l a h�bor� ut�n a Willys Overland lev�dette a nevet, �gy m�g a 1945-ig gy�rtott jeep nevet kis j-vel, addig a k�s�bb gy�rtottakat m�r nagybet�vel �rjuk �s ma v�dett n�v a Chrysler tulajdona.

Ut�n gy�rt�sok

A 2.Vh-�s jeepeket a vil�g sz�mos orsz�g�ban haszn�lt�k, vagy licenszben gy�rtott�k. Pl. a Francia Hotchkiss M201, amely az MB v�ltozata, 27628 db k�sz�tettek bel�le. Val�sz�n�leg ma m�r mindet kivont�k a haszn�latb�l. T�bb, ma is haszn�lt terepj�r� �se a jeep volt, mint pl.: GAZ, Landrover (melynek els� p�ld�nya jeep alv�zra �p�lt), azt�n a CJ-3B alapj�n tervezett Mitcubishi. A Suzuki terepj�r� �s a Nissan Patrol tervez�i is a jeep-et vett�k alapul.

A v�gsz�

�gy gondolom, ha egy�ltal�n szabad a saj�t v�lem�nyemet belevinni ebbe a t�rt�netbe, hogy a jeep megsz�let�s�ben a Bantamnak �s az Army m�rn�keinek volt a legnagyobb szerepe. �k m�r akkor dolgoztak a jeeppen (30-as �vek v�ge), amikor a m�sik k�t nagy aut� gy�r m�g nem is gondolta, hogy az Armynak sz�ks�ge lesz egy �j j�rm�re, a jeepre. Ennek ellen�re a Willys �s a Ford szerepe sem elhanyagolhat�, �k is nagyon bedolgoztak az aut� v�gs� kialak�t�s�ba. A Bantam �s a Holabird-i m�rn�k�k lerakt�k az alapokat, meghat�rozva a form�t, m�retet, m�szaki elv�r�sokat. K�r hogy a Bantam kiesett a versenyb�l, nem ezt �rdemelte. De h�t az �zlet mindig is kem�ny harc, f�leg akkor ha a vil�g egyik legnagyobb hadserege a megrendel�, a h�bor�ba l�p�se el�tt. A Willys k�zjegye nem olyan l�tv�nyos, kev�sb� a k�ls�n l�tszik, b�r ez lett rendszeres�tve, ink�bb a motor az amivel hozz�j�r�lt a fejleszt�shez. A Ford, nos igen. � rengeteg �tlettel, szerkezeti kialak�t�ssal tette haszn�lhat�v� a jeep-et. Pl.: Lapos motorh�ztet� �s az al� helyezett l�mp�k, h�ts� �l�s felhajthat� �l� padja, a p�tker�k oldalra val� eltol�sa �s lejjebb helyez�se, a motort�r fel� felhajthat� l�mp�k a s�t�tben val� szerel�s megvil�g�t�s�hoz (zseni�lis �tlet!), osztott �veg� sz�lv�d� �s r�gz�t�se, vezet� �l�s alatti �zemanyag tart�ly, r�di� felszerel�s, keszty� tart� �s nem utols� sorban a pr�selt h�t�r�cs, ami a jeep szimb�lum�v� v�lt. Ezeket a p�ld�kat az�rt hoztam fel, mert sz�mtalan esetben olvastam, vagy hallottam olyan megnyilatkoz�sokat, amik a Willys Overland �rdemek�nt eml�tik meg a jeep l�tre j�tt�t, esetleg megeml�tve m�g a Fordot is, de a Bantam-r�l szinte sz� sem esik. Az ut�bbi id�kben ez m�r v�ltozni l�tszik.

Rem�lem �tfog� k�pet tudtam adni a jeep t�rt�net�r�l, igaz leegyszer�s�tett form�ban, mert az�rt a h�tt�rben rengeteg �rdekes �s intrikus dolog t�rt�nt.

Farkas Tibor

Felhaszn�lt irodalom:

•  JEEP GENEZIS The Rifkind Report
• Emil Becker Guy Dentzer  Jeep Bantam-Willys-Ford 1940-1945
• Ray Cowdery All American Wonder Vol I., II